2012. június 13., szerda

És tényleg

Nem bírom ki, hogy ezt a képet ne rakjam ide, bár pár hónapos már és akit érdekel Bá és Moon, az biztos nézi a blogjukat is, de ez olyan széles mosolyra húzta a számat, ami régen történt már. Nem tudom, hogy könnyedebben és gyorsabban lehet-e emberközelivé varázsolni szuperhősöket... :)




tovább...

2012. június 5., kedd

Kittenberger

Ma délután volt a Dunakeszi könyvtárban a Kittenberger képregény kiállítás megnyitója, illetve fura módon az író-olvasó találkozónak nevezett bemutató, ahol a kiadatlan képregényről mesélt Somogyi György, aki írta és Brazil, aki rajzolta. Ott volt még a később bekapcsolódott színező srác is, de neki elfelejtettem sajna a nevét, Tajthy Renátó, az egyik képen éppen belenéz az objektívbe.

Utóbb tudtam meg, hogy Somogyi kartárs is dunakeszi ember, mondjuk nem ismertük egymást, annak ellenére, hogy "képregényesek" vagyunk, gyanítom, hogy ő sem Dunakeszin él, ahogy én sem, csak itt lakunk. Az, hogy az ismerős, kisvárosi könyvtárban ilyen szívemhez közel álló esemény történik, amit komolyan értékeltek a kosztümös nyugdíjas hölgyek és urak (leginkább ők voltak ott), az nagyon érdekes érzés volt, újra felvetette a gondolatot, hogy ez azért nem esik messze az ember lehetőségeitől - mármint, hogy ilyesmiket szervezzen.

Kicsit később érkeztem, az előadás már ment vagy 10 perce, Brazil kevesebbet beszélt, Gyuri többet, neki ez jobban is ment a közönség előtt, szerintem nagyon jó beszélőkéje van, anekdotázott, tök érdekes részleteket mesélt, illet nagyon a műveltség falai közé, a képregényt szerintem nagyon jó színben tüntette fel ezzel a klasszikus műveltséggel körülpárnázva. Az egyik idősebb hapek, amikor Gyuri ilyen kulturális adalékot említett, mindig megbólogatta az adott konkrétumot, értékelték a cuccot szerintem.

A fényképeken is látszik, hogy élvezettel, előítélet nélkül (szerintem mert meghozta nekik a beszéd a kedvüket) nézegették az A3-as ff lapokat, dicsérték Brazilt, érdeklődtek, a kiállításon később rendesen meglepődtek, hogy színezve is milyen szép...

A hely kicsi volt, Tóni rendesen kanyarodott egy gyorsat a képregény-történelem hazai sodrába, de keretek között tartotta, aztán Brazil ott maradt kicsit az érdeklődőkkel, az eszemiszomra már nem mentem oda. A fotókat persze elszúrtam kissé, mert hiányzott egy rendes vaku, a beépített elég szar hatású, látszik az a stabil kis árnyéka, nem szeretem, ezért szemcsés lett az 1000D 1600 ISO-ja, ez van.

Egyébként a végén esett le nekem, mennyire steampunk ez az egész cucc, Gyuri szerintem remekül adagolta az egybegyűltek számára értékelhető tényeket, anekdotákat, nem arra hegyezte ki, hogy lebegő város és gőzgép rinocérosz van, hanem, hogy pl. melyik írásból merített, amikor az orrszarvú történetét behozta.

Újra felötlött bennem, hogy az, hogy egy mű elkészítésekor az alkotók sok más művet befogadnak, bedolgoznak, feldolgoznak, átemelnek, az milyen érték is, egyrészt úgy is, hogy átszűrt, értékes elemekből készítenek újat, másrészt úgy is, hogy remek fantáziakibontó forrás lehet a sokfelé futó hivatkozásaival. Remélem összejön nekik a megjelenés, aztán a folytatásoké is, olyan erősen emlegették a további történeteket, hogy tényleg jó lenne...

Kellemes sétát a könyvtárunkban! :)


Gyuri mesél


Nézzenek oda!


Gyuri mutat






Tényleg tetszett nekik


No, ő a színező...




A könyvtáros néni elmondta, hogy milyen ritka vendég volt eddig itt a képregény...


Kicsi a hely, a kábeltévének és Tóninak elég






"A kezemet figyeljék"


Tud ez a srác!


Kittenberger meg csak figyel


Ők voltak

Aztán alább pedig a kiállított oldalak, bár a sorrendre nem emlékszem, lehet, hogy összekeveredtek...:






























tovább...