Még ilyet! Még ketté kell vágnom a postot. Mi lehet a gondja, tán a sok képet nem bírja megjeleníteni? Érdekes. (Utóbb már bosszantó, mert ezt sem jeleníti meg jobban. Mindegy, már így marad, nem szép, de valószínűleg nem számít, hogy most egy oldalon kevesebb bejegyzés lesz.) Szóval imhol a Call it a Day antológiáról összedobott gyors véleményem második része.
Szürreális volt ez is kissé, de a koncepció volt olyan erős a mondanivaló szempontjából, hogy élvezhető legyen, hangulatban meg gondolatban is tudjon adni.
Klassz rajzok, egyszerű ötlettel, ez az a kategória nálam, amikor egyszerűen feldobják a labdtát és rajtam múlik mit hozok ki belőle - nem magyarázza túl a dolgokat, de könnyen elgondolkodtat.
Ez is klassz, hétköznapi, egyszerű rajzokkal, elvarratlan szálakkal a végén. Persze nem kell mindent lekerekíteni, csak úgy tűnik ehhez jobban hozzászoktam gyermekkorom amcsi filmjei miatt.
Ez klassz volt, érdekes megközelítéssel a végén. Végülis egyetlen gondolat lerajzolása három oldalban, semmi körítés.
Ez kicsit döcögött a végén, legalábbis elsőre nem értettem, de klassz ötlet, finom, hangulatos rajzokkal.
Na, ez totális csőd volt részemről, tanárként erre azt írnám, hogy értékelhetetlen, persze lehet, hogy inkább azt kéne, hogy érthetetlen.
Ez is finom volt, nyomasztó, de érthető, játékos és komoly.
Na, ez a fekete-fehér festményeivel nagyon megfogott, tud rajzolni, nagyon az ember.
Értelme, ha van, akkor nagyon kortárs lehet, nekem nem sikerült megtalálnom.
Baromi ötlet, de semmi több, jó kivitelezéssel. Sokat nem hagy az olvasóra.
Ez is illik egy füves utazáshoz, de kifutása, vagyis hogy hova visz, mit adhat, hát, azért kérdéses. Kerek, de introvertált.
Jaj, ez nagyon kellemes volt, valahogy a ritmusa meg az olvashatósága felüdített a sok elvont után. A végén persze odacsap ez is, de sokkal jobban tudtam kapcsolódni.
Ez nagyon klassz lett, méltó a címlapképhez. Mozgalmas, tartalmas, többrétegű, látószög-szélesítő, könnyed, kifejező rajzokkal.
Ez is nagyon kifejező, ötletes, igazi szorongós-sérült személyiségtükör.
Itt a képek hangulata vitt el mindent, az elején eléggé keresnem kellett a képek közötti kapcsolatot is. De a hangulat azonnal megüt.
Á, ez nagyon durva ötlet, könnyed tálalásban, simán átgyalogol mindenen. Tök jó.
Finom, egyenes, kedves, a rajz és a képregényesítés is.
Ezt mintha már láttam volna és annyira nem vett meg, mert ölég hosszan jut el a csattanóig. Meg ez a rajzstílus sem az enyém. Képregénynek tök jó, csak nekem nem bejövős.
Ez klassz, nagyon egyedi nézőponton keresztül meséli el a csattanót, jól belehelyez a másik bőrébe.
Ezen a sakkozóson nem tudtam mit lehet érteni, hacsak magán a táblán nem történnek dolgok (a vége állást nem értettem).
Ez is inkább kortárs képzőművészet képregényesítése, sokat nem tudtam vele mit kezdeni, szokatlan volt, értelmezni meg kb. 19 féle képpen lehetne, ahogy egy piros pacát rózsaszín háttér előtt egy kiállításon beszélgetve.
Ennek a csattanója annyira szubjektív volt, hogy nem esett le. Lehet, hogy a Nap és a nap szavának keverése? De az külföldiül nem hasonlít...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése