A számok önmagába forduló okán lehetne leginkább lecsúsztatni ezt a témát és a belefeccölt nettó kb. két munkanapnyi időt, amit Laci úr bíztatására gondoltam, hogy végigcsinálok és ebben tán hasonlíthatott ahhoz, amit Gergő élt meg szenvedésként, amikor blossza témán vakarta a fejét
nyálcsorgásig. Ja: Oravecz Gergely
Blossza című strip-gyűjteményét dolgoztuk fel Lénárd Lacival statisztikailag. Az én részem a stripek bizonyos jellemzőinek számokká alakított statisztikai elemzése, Laci olyan, számomra rémisztő dolgot vállalt, hogy a szavak tartalmi statisztikáját készíti el.
Nem tudom honnan bukkant elő Laci agytekervényeiből az ötlet, valami olyasmit is hozzáfűzött az emailben, hogy "megérdemli", ami kicsit túlzás így visszanézve a számhalmazon, mert ugyan mi esne ezen jól szegény Gergely harcosnak, hacsak az nem, hogy foglalkoztak vele? Igaziból csak amiatt csináltam végig, hogy végigcsináljam, ami klassz dolog önmagában, szóval inkább terápiás dolog volt.
Úgy történt feldolgozásilag a dolog, hogy megszámoltam minden képkockán belül a kimondott vagy kigondolt szavak számát, illetve stripenként a képkockákon (kereten - ezt a kifejezést használom az adatoknál) kívüli szavak számát. Ezen kívül a hangutánzó szavakat számoltam meg minden stripnél, illetve azt persze, hogy hány kockából áll, mennyi néma képkocka van a stripben, mi a témája, milyen körbe tartoznak a szereplők, hol játszódik és hányan szerepelnek rajta.
A számolásnál sokszor jojózott már a szemem, szóval biztos van benne hiba, ha utánaszámol valaki, de lényegileg nem hinném, hogy számítana az elszámolás. Az elválasztások okozták a legnagyobb gondot, mert nem lehetett automatikusan határnak venni a gyors optikai feldolgozásnál a sorvége illetve a szóköz jeleket, mint számláló-ugrás kapcsoló működésénél. A végén már az ujjammal böködtem a monitort, szerencsére nem szóltak rám a kollégák a szobában.
Ennek a számlálgatós terápiás tevékenységnek az eredménye megtekinthető a google-s táblázat első, "adatok" nevű lapján, nagyjából abban a sorrendben, ahogy fentebb írtam. Van pár származtatott oszlop, összesen, átlag, de ezen túlverekszitek magatokat. Menjünk végig a számokon.
123 strip készült, jó kis adag, négy hónap minden napjára jutott belőle, ki volt ez találva. Érdekes, hogy a V-É-G-E főcímnél azt mondja G, hogy nem hirtelen felindulásból hagyta abba pont ekkor.
Összesen 457 képkocka készült, az átlagos képkocka-szám stripenként 3,71, ami a 4-eshez konvergál erősen, bizony ebből van a legtöbb, 96. Érdekes talán, hogy mennyiségi sorrendben másodikként az egykockások jönnek (10 darab), hármasból is csak 9 van, kettes összesen 2 készült, ötös pedig 6 van. Nincs nagy műveltségem e téren, mármint a világ stripjeinek statisztikájában, de szerintem a három-kockás stripek gyakrabbak a legnépszerűbbek között (Kázmér és Huba, Garfield, Dilbert, már ha ezek azok), mint a négykockások. Szerintem a nem kifejezetten egyszerű poénra kihegyezett történetmesélés igénye magyarázzák ezt a négyes átlagot. Az is, hogy egykockásakból relatíve sok van, szerintem szintén a nem poénos-csattanós történetek miatt "történt meg", ezek nekem inkább erősebben kifejező képek.
Ha a szavak számát nézzük a kereteken belül, akkor összesen 3144 került beírásra, naponta átlagosan 25 körüli szóval. Ez nem sok, a maximum 130 szavas, a legkisebb pedig a szótlan strip. Ha a kockák sorszáma szerinti szó darabszám-átlagot nézzük, akkor markáns ívet lehet felfedezni, sorrendben az elsőtől az ötödik kockáig az értékek: 7,35 - 8,18 - 6,22 - 5,62 - 6. Vagyis egy erős kezdés után a második kockákban van a legtöbb beszéd, a harmadikban csökkent és a negyedikben mélypontra jut - ha a négykockás sorokat nézzük. Logikus, hogy az elején kell tisztázni a helyzetet, a vége felé már tisztább a helyzet.
Ha a szavak számának eloszlását nézzük, akkor az látszik, hogy legtöbbször olyan strip fordul elő, ami a mi felosztásunkban 10-19 szóval "rendelkezik". Egyértelmáen a kevés szavas stripek vannak túlsúlyban, minél bőbeszédűbb a csík, annál kevesebb van belőle. Kivétel ez alól a tendencia alól a 60 szó körüli stripek, ahol kis emelkedés látszik, úgy tűnik ez a mennyiség érdekesen passzol Gergő koncepcióihoz.
Kereten kívül kicsit több szó született, 3344 darab, a csík-átlag 27 szó, a legtöbb pedig 157, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megszólalásoknál a narráció egy kicsivel fontosabb volt a szavak számának mérlegén. hangutánzó szó elég kevés van, összesen 63, átlagosan fél szó jut egy csíkra. Szótlan képkocka összesen 128 akadt, ami átlagosan majd mindegyik napra egyet jelent.
A kereten kívüli szószám stripenként hasonló képet mutat mint a belüli, olyan szempontból, hogy a kevés szavas (10 alatti) stripből van a legtöbb, és itt is van az egyértelmű ívben egy törés a 60 szavas stripek környékén. Ugyan ezt lehet elmondani a kockánkénti átlag szó-számról, ahol is az 1-2 szavas kockák vannak legtöbben, aztán minél bőbeszédűbb a kocka, annál kevesebb van belőle, illetve a 15-17 szavas stripek itt is gyakoribbak, mint ahogy az eloszlás ívéből következni.
Akkor lenne igaziból érdekes, ha össze tudnánk hasonlítani egy Garfield- vagy egy Kázméros statisztikával, így önmagában nem olyan izgalmas.
Nézzük a szereplőket. öt kategóriát csináltam: család, egyéb, ismerősök, munkatársak, önmaga. Ez azt jelenti, hogy a teljes stripre jellemző ez a kategorizálás, tehát ha "önmaga", akkor csak Gergő szerepel rajta, ha pl. a "munkatársak", akkor közöttük többségében ott van, és persze a többinél is. Ha a szereplők számát nézzük, akkor átlagosan ketten szerepelnek egy napi történetben, ami tipikus: a legjellemzőbb a párbeszéd, illetve szerintem a világ stripjeinek össz-átlaga is a kettes szám felé tendál. A legtöbben öten tolonganak egy csíkban.
Ha a szereplők kategóriáit nézegetjük, akkor a leggyakrabban (43-szor) a család szerepel a képeken, az egyéb kategória követi 32-vel, ami leginkább ismeretlen, utcai humanoidokat jelent, majd meglepő - vagy nem meglepő - módon önmaga következik, 28-cal. Ezek a nagy többségét kiteszik a történeteknek, ismerősök és munkatársak összesen 20 stripben szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen nem parti- vagy munkahelyi központozással készültek a bejegyzések, hanem kb. harmadolva van a családi, az utcai és az önmagát középpontba állító téma-mennyiség. Ez már talán ad valamilyen jellemzést Gergő hozzáállására a világhoz, kell, hogy valamennyire tükrözze ezt az agyából papírra rajzolt képeken keresztül.
Készült még a 123 stripet egymás utáni, egyenlő szakaszokra bontott összesítés is, amit ha a szereplők kategória szerinti eloszlásában nézünk, sok meglepetésre nem jutunk... de kicsit lehet valamit róla szövegelni. Ha 11 szakaszra osztjuk a halmazt, akkor legtöbbször a család vezet, mint szakaszon belüli legtöbb előfordulás. A negyedik, de főleg az ötödik szakaszban, ami a 33. és 55. stripek közötti két szakaszt jelenti, többségbe, ráadásul erős többségbe kerül az "önmaga" kategória. Erre tán rá lehetne húzni egy a kezdeti lelkesedés utáni kényszerből (témaválasztási szülési nehézségekből) az önreflexióban megoldást találó döntést. Amit viszont (ez még a fele előtt történt, remekül leküzdött hősünk. De az is lehet, hogy más miatt volt ilyen időszaka. Ez látszik a 6, illetve a 3 szakaszra bontott összesítéseknél is, sőt, a harmadolt szakaszoknál a középsőnél a család és az önmaga majdnem ugyanannyiszor fordult elő.
No, ennyit a szereplőkről, jöhetnek a témák. Itt is öt a kategória: bölcselkedés, egyéb beszélgetés, egyéb cselekmény, munkahely, strip. Ezek eléggé megfoghatatlanok így elsőre, de nem lett volna értékelhető a részletesebb felbontás, mert túl sok lett volna az egyéb helyett, ami statisztikailag értékelhetetlenné tette volna a dolgot. Állítom, hogy már ezek a téma kategóriák is jellemzők a sorozatra, a bölcselkedés és a strip, elég jól mutatja Oravecz úr leggyakrabban bejárt agyi gondolatpályáit, legalábbis a strip-rajzolás alatti üzemmódban. Az ötből az első három kategória itt is nagyjából elharmadolja a teljes mennyiséget, nem meglepő módon azért kicsivel, de az egyéb cselekmény nyert (39), a bölcselkedés lett a második (30), ez azért jellemző. A munkahely és a strip összesen 26-szor téma, ebből is 18-szor a strip a főszereplő a stripekben... Látszik azért a bölcsész felmenő, meg az alma a fájától.
Ha a témák szakaszolt darabszámait nézzük, akkor az bogozható ki, hogy az elején valamivel több beszélgetős képregény volt, úgy a huszadikig. Innentől az 55-ös strip-határig a cselekményesek lettek többen, majd a második felében váltakozva az egyéb cselekmény és a bölcselkedés volt a legtöbb - a többiből igazán kevés volt akkor. Úgy látszik a végére megtalálta a kikívánkozó témákat Gergely.
Környezet - ez az utolsó szempont, amire számokat szórtam. Itt hármat választottam szét: munkahely, otthon és utca. az utca és az otthon 55 és 51 alkalommal fordul elő, a munkahelynek 16 maradt. Az utcára került történetek a stripek második és harmadik harmadában dominálnak, az elején több volt a munkahelyi is és az otthoni is, illetve a 110. strip környékén még van egy olyan 11 méretű szakasz, ahol az otthon van többségben. Elég egyértelmű ez, tán kimerült a munkahelyi téma-kút, illetve az is lehet, hogy egyre szabadabban nyúl a hétköznapi, lazábban kapcsolódó témákhoz.
Jöhet a kereten kívüli és belüli szavak arányának kis boncolgatása, megnéztem a háromféle szakaszra bontás darabszámait és olyasmi derült ki, hogy (kis eltéréssel ugyan, de) a kereten kívüliek a sorozat végére valamennyivel csökkentek, a belüliek pedig nőttek. Nem teljesen egyértelműek a grafikonok, a különbségek sem markánsak, de az tán mégis levonható következtetés, hogy annak ellenére, hogy a vége felé is volt rendesen bölcselkedő téma, valamivel mégis nagyobb hangsúlyt kaptak a kimondott vagy gondolt szavak a narrátori megszólalásokkal szemben.
Nohát, ennyi fért bele részemről az elemzésbe, ami valószínűleg leginkább tényleg csak érdekesség, haszna, az nemigen van. Egészségünkre.
